Pilisszántó és a környékbeli falvak mára elvesztették önállóságuk jelentős részét. Önellátó faluközösségből évtizedek alatt alvótelepüléssé váltak, az itt lakók többsége máshova jár dolgozni, máshova jár vásárolni, máshova jár kikapcsolódni, és máshova jár tanulni. A zsákutcába szorult falvak és Pilisszántó előtt, ha nem teszünk semmit ellene, csak két út marad, vagy néprajzi rezervátum lesz belőlük, vagy lakópark. Mindkettőre látunk példákat a környezetünkben.
A motorizáció elterjedésével kikerültek a használatból azok az utak, amelyek ezeket a falvakat egykor összekötötték egymással, és így szerény de biztos megélhetést nyújtottak az itt élőknek. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt Pilisszántóról még lovasszekerekkel járták a Piliscsabára, Csobánkára, Piliscsévre, Kesztölcre vezető utakat. Ha ezek közül csak néhány ismét járművel is járhatóvá válna (kiemelten gondolok itt az egyetem közelsége miatt a Pilisszántó-Piliscsabai kapcsolatra), akkor kicsit oldódna a Pilisvörösvártól és rajta keresztül Budapesttől való függőségünk, és egészen új lehetőségek nyílnának meg előttünk.
Minden egyes esetben, amikor valaki nem a központ érintésével éri el a célját (Pilisszántó esetében a központ alatt Pilisvörösvárt kell érteni), csökken a környezeti terhelés. Vegyük azt a példát, ha a Pilisszántón élő tanár vagy diák közvetlenül tud átjutni Klotildligetre, és nem Vörösváron át). Először is oda-vissza nem 28, hanem 14 km az út, fele annyi üzemanyagot kell elégetni, fele annyi káros égéstermék kerül a levegőbe. Másodszor csökken a központ forgalmának a terheltsége, csökken a torlódás, a várakozás, a központban és a 10-es főúton, ha csökken a torlódás, nagyságrenddel csökken a károsanyag kibocsátás is.
Az elszigetelt falvak összekapcsolódása más szempontból is újjáteremtené a lehetőségeket. Ehhez a forgalom kezdeti kicsinysége miatt eleinte elég lenne a földutak elegyengetése, árkolása, és kőzúzalékkal való leszórása is. Az egyes falvak felvevőpiaca túl kicsi, a szállítás költségei pedig a nagy kerülők miatt túl nagyok lettek, ezért a központtól távol egyszerűen nem éri meg termelni vagy értékesíteni. Ha elég nagy az olcsón elérhető felvevőpiac, akkor lesznek üzletek a falvakban, ha nem, akkor előbb-utóbb még a kocsmák is bezárnak, ahogyan arra Pilisszántón már több példát is láttunk. Ha a szomszéd falvak közvetlen összeköttetései révén kellően nagy településfürtök jönnek létre, a kritikus tömeg elérésével gazdaságossá válhatna a helyi termelés és értékesítés. Ez munkalehetőségeket teremtene, és egyben az elhanyagolt, gazos területek újbóli művelését, gondozását is.
A Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása rávilágított arra a tényre is, hogy a pilisi régióban (ahogyan máshol is) hiányoznak az alternatív elterelő útvonalak. Amennyiben a vasút forgalma átterelődik a 10-es útra, az forgalmi katasztrófahelyzetet idéz elő, hiszen Pilisvörösvár tágabb térségében a 10-es főút érintése nélkül nem lehet eljutni A-ból B-be.
Kulturális és közösségi szempontból elgondolkoztató, hogy a szlovák nemzetiségű szomszédfalvak (Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt) lakói milyen távol kerültek egymástól, miután tömegközlekedési kapcsolat egyáltalán nincsen közöttük, közúti pedig csak részlegesen és gyalázatos minőségben.
Mivel a Pilis népszerű turisztikai célpont, szólnunk kell néhány szót erről is. A szomszédos falvak elszigetelődése miatt szinte képtelenség közös turisztikai programokat szervezni (leszámítva a gyalogtúrákat és mountain bike kerékpártúrákat), mivel minden ésszerűség azt diktálja, hogy bármely pilisi csillagtúra központi szálláshelye a központban (Pilisvörösváron, vagy még inkább Budapesten) legyen, hiszen onnan a legkönnyebb elérni az egyes látnivalókat. Így a lehetséges haszon lefölöződik a központban, és az egyes helyszíneknek csak a turisztikai erózió marad hátra. Pedig megfelelő közlekedési kapcsolatokkal olyan gazdag programkínálatot állíthatnánk össze, amely a Dunakanyartól Dobogókőn át Szántón és Csabán keresztül Kesztölcig vagy Tinnyéig érhetne. Gondoljunk a pálos rend romjainak megtekintésére, a nyári fesztiválos előadásokra, a pilisi barlangtúrákra (Klotild, Ariadne, Ajándék, Pilis, Macska), vagy az extrémebb szabadidő-sportokra (síelés, siklóernyőzés).
Egyéb, a közlekedéshálózathoz kapcsolódó írások:
http://benyobertalan.hu/lelegzet.htm és más írások a http://benyobertalan.hu oldalon