HTML

Pilisszántói Faluvédők

Hírek, információk, vélemények Pilisszántóról a Faluvédő Egyesület gondozásában

Friss topikok

Linkblog

Közmeghallgatási tapasztalatok

2017.01.22. 09:45 :: szekertabor


A falu határába tervezett transzformátortelep
kapcsán hívott össze január 20-ra közmeghallgatást Csicsmanczai Tamásné polgármester. A falugyűlést megelőzően a trafóház ellenzői mindent bevetettek, amit csak lehetett, hogy hiszterizálják a közvéleményt. Szórólapok lepték el falut és az internetet olyan egyértelműen megtévesztő állításokkal, mint pl. hogy a transzformátorállomás "...egy 400 kV-os távvezetéket és egy ipartelepet vonz majd magával...". Ráadásként a tiltakozás fő szervezői a sajtó figyelmét is ráirányították az ügyre, ahol olyan bombasztikus címekkel vezették elő a tiltakozók rémlátásait, mint pl. Pacemakert ültetnénk a Föld szívcsakrájába, vagy Hatalmas transzformátorállomással rondítanának bele az ország egyik legszentebb helyébe.

Az önkormányzat a támadásokra reagálva a tervezett beruházás kapcsán azt domborította ki, hogy a beruházással együtt járó egyéb előnyök mellett az eladott telek árából végre lehetőség nyílna belekezdeni az iskolai tornaterem megépítésébe. Mivel az itt tanuló diákok tornaterem híján elfogadhatatlan körülmények között végzik a napi testmozgást, az ő szüleik és nagyszüleik számára ez az érv egy atomerőmű megépítése mellett is elegendő érv lenne. Mivel pedig a létesítmény a falutól távol, a külterületen épülne fel, akik pedig ahhoz valamivel közelebb, az üdülőövezetben laknak, zömmel nem a falu iskolájába járatják gyermekeiket, újra egy erős törésvonal alakult ki a belterületen élő "őslakosok", és az "érintetlen természet" közelségéért rajongó városi értelmiségi "gyüttmentek" között. Nem először a falu történetében, de sajnos vélhetően nem is utoljára.

Ennek megfelelően a közmeghallgatásra meglehetősen felpaprikázott hangulatban, prekoncepciókkal terhelten érkeztek az "érdeklődők", és végig érezni lehetett, hogy sokan - ha nem legtöbben - tájékozódás helyett inkább az akaratnyilvánítás szándékával érkeztek. A megszólalókat ennek megfelelően minduntalan bekiabálások, gúnyos megjegyzések szakították félbe, ami azok számára, akik tájékozódni szerettek volna, MIELŐTT véleményt alkotnának, rendkívül fárasztóvá tette a hosszú falugyűlést.

Mivel nem vagyok esküdt ellensége az elektromosságnak (mellesleg a vezértiltakozók sem fáklyával világítanak otthon), viszont vannak elképzeléseim egy transzformátorállomás kockázatairól, viszonylag nyitottan álltam a kérdéshez, remélve, hogy a gyűlésen megjelenő szakemberektől többet fogok megtudni, és aggályaimra korrekt választ kapok.

Sajnos azt kell mondanom, hogy a felszólalók zöme nem arra használta fel az alkalmat, hogy az üggyel kapcsolatban tájékoztasson vagy tájékozódjon, hanem hogy személyeskedő politikai deklarációkat tegyen, támadja a falu vezetését, vagy éppenséggel megvédje. A polgármesteri nyitó beszédben sok mindenről esett szó, de leginkább az önkormányzat önigazolása volt a vezérszólam. Maga Szőnyi József, a falu egykori polgármestere, mindenki Polgi-ja sem kérdéseket tett fel, hanem párhuzamot vont az ő egykori vezetési krédója és a jelenlegi vezetés között, sérelmezve, hogy önkormányzati telektulajdon eladása egyáltalán szóba kerülhet. Csicsmanczai Éva sem maradt adós a válasszal, és visszavágva felvázolta, hogy az egykori lehetőségek elszalasztása mekkora bevételtől és milyen lehetőségektől fosztotta meg a falut, amit végül Pilisszentiván aknázott ki.

A MAVIR és az ELMŰ jelenlévő képviselői meglehetős tárgyilagossággal próbálták körüljárni a tervezett fejlesztést, de ők is beleestek az önigazolás csapdájába, amikor olyan jövőbeli igényekkel próbálták alátámasztani a beruházás szükségességét, mint az elektromos gépkocsik majdani elterjedése, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az itt élők többsége ingázó, aki utoljára fog az elsősorban kis távolságú városi közlekedésre alkalmas elektromos autóra áttérni. A transzformátorral kapcsolatos rémhírek közül a legtöbbet játszi könnyedséggel cáfolták (erdőirtás, zajártalom, egészségkárosító sugárterhelés), de három kérdéssel kapcsolatban egyáltalán nem voltak alaposak vagy meggyőzőek:

  1. A tájképi hatás. 
    A prezentáción láthattunk műholdas és légifelvételeket a helyszínről, illetve már megvalósult trafóállomásokról. Azonban a siklóernyősöktől eltekintve senki sem röptében szemléli majd a trafóházat. Nem lett volna nagy munka összerakni néhány látványtervet (vagy akár egy komplett 3D-s ACAD modellt, amin a falu bármely pontjáról szemmagasságból látható ahhoz hasonló látvány, ami majdan megépülne. A falu egyik legfontosabb tőkéje a szépsége, egyáltalán nem mellékes szempont, hogy milyen mértékben rontja a hatást a falu felé közeledve egy ipari létesítmény. Egyébként valószínűleg semennyire, hiszen a jelenleg már ott álló nagyfeszültségű távvezeték állvány közelről most is uralja a helyszín látványát.
  2. A veszélyes anyagok használata és annak biztonsága.
    Mivel a vészharangot kongatók figyelmét ez a kérdés teljesen elkerülte, a szervezők sem kérdeztek rá az ELMŰ szakembereinél, pedig Pilisszántón már volt zárlat miatt keletkezett transzformátortűz, tehát tudhatnák, hogy a hűtéshez használt rengeteg olaj égésekor temérdek káros égéstermék kerülhet a levegőbe. Sajnos az ELMŰ szakembere nem készült fel a kérdésre, pedig könnyűszerrel megnyugtathatott volna azzal, hogy a jelenlegi technológiák mellett még nem fordult elő transzformátortűz, és technikailag garantált hogy nem is fog (már persze, ha ez igaz). Azt megtudhattuk, hogy olajfolyás esetén sem kerülhet ki veszélyes anyag a természetbe, de hogy a hűtőolaj hogyan kerül be a rendszerbe, milyen gyakran és milyen mennyiségben kell cserélni (ha egyáltalán), ennek milyen technológiai biztonságát garantálják, ezek a hevenyészett válaszban nem kerültek szóba.
  3. Miért nem a Bindernél, a régi mészégető kemencéknél tervezik a fejlesztést?
    A falu néhány éve született új rendezési tervében a tervezett iparterület átkerült a Bindertől a Kishíd mellé, ahol a Pilisvörösvárra vivő útba becsatlakozik a Placskóra vivő út, és mindkettőt keresztezi a 120kV-os távvezeték. Ezzel a döntéssel a lehetőségét is elvették annak, hogy Pilisszántónak új, önálló kapcsolata épülhessen Piliscsaba irányában az elkerülő 10-es úttal és Csabával, valamint Doroggal és Esztergommal. Ez csökkentené Szántó függőségét Vörösvártól. Ehelyett a Pilisvörösvári kapcsolatot erősítik azzal, hogy a falu közlekedési csomópontját, vagyis súlypontját 2 km-rel Pilisvörösvár irányába tolják. Előre látható, hogy ha ez megvalósul, néhány évtized alatt Pilisszántó minden önállóságát elveszíti, és közigazgatásilag végleg Pilisvörösvárhoz csatolják.
    A döntéshozók azzal érvelnek, hogy a Binderhez nem vezet aszfaltozott út és nincsen infrastruktúra. Ezzel az érveléssel megfordítják a cél és az eszközök sorrendjét. Hiszen ha a Binder közelében épülne a trafóállomás, kézenfekvő, hogy az ELMŰ kénytelen lenne megépíteni hozzá a felvonulási utat is, és az iparterület áramellátása is megoldódna, 

Összegezve: a transzformátorteleppel kapcsolatban most sem sikerült megnyugtatóan tájékozódni. Ennek a felelősségében sajnos osztoznak az önkormányzat és a tiltakozók. Előbbiek azért, mert késve, és nem kellő alapossággal tájékoztatták a falu lakosságát és az ingatlantulajdonosokat, A hisztéria nyomására meghirdetett helyi népszavazás pedig pont a szakmai alapon történő döntés lehetőségét veszi el a falu vezetésétől. A tiltakozók felelőssége azért nagy, mert felelőtlen hangulatkeltéssel, a kockázatok eltúlozásával, megalapozatlan vádaskodással lehetetlenné tették az értelmes és higgadt párbeszédet, és szinte belekényszerítették a módszereikkel egyet nem értőket a beruházás támogatói közé. Pedig a véleményalkotás és végső döntés előtt további körültekintő tájékozódásra lenne szükség.

A tiltakozók részéről a meghallgatáson olyan provokációnak szánt kérdések is elhangzottak, mint pl. "név szerint melyik képviselő képviseli az ő álláspontjukat és érdekeiket", illetve "ki fogja kártalanítani azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek a beruházás megvalósulása miatt csökken az ingatlan értéke". A tiltakozók hangadói nem gondoltak bele abba, hogy a negatív hírverés és felelőtlen hisztériakeltés (veszélyek eltúlozása, hamis képillusztrációk használata) miatt is csökkenhet a pilisszántói ingatlanok értéke, ennek anyagi felelősségét azonban melyikük hajlandó felvállalni?

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés önkormányzat természet iskola környezetvédelem urbanizáció településfejlesztés közművesítés

Élhető vagy csak lakható?

2012.07.25. 11:54 :: Falvédő

Pilisszántó és a környékbeli falvak mára elvesztették önállóságuk jelentős részét. Önellátó faluközösségből évtizedek alatt alvótelepüléssé váltak, az itt lakók többsége máshova jár dolgozni, máshova jár vásárolni, máshova jár kikapcsolódni, és máshova jár tanulni. A zsákutcába szorult falvak és Pilisszántó előtt, ha nem teszünk semmit ellene, csak két út marad, vagy néprajzi rezervátum lesz belőlük, vagy lakópark. Mindkettőre látunk példákat a környezetünkben.

A motorizáció elterjedésével kikerültek a használatból azok az utak, amelyek ezeket a falvakat egykor összekötötték egymással, és így szerény de biztos megélhetést nyújtottak az itt élőknek. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt Pilisszántóról még lovasszekerekkel járták a Piliscsabára, Csobánkára, Piliscsévre, Kesztölcre vezető utakat. Ha ezek közül csak néhány ismét járművel is járhatóvá válna (kiemelten gondolok itt az egyetem közelsége miatt a Pilisszántó-Piliscsabai kapcsolatra), akkor kicsit oldódna a Pilisvörösvártól és rajta keresztül Budapesttől való függőségünk, és egészen új lehetőségek nyílnának meg előttünk.

Minden egyes esetben, amikor valaki nem a központ érintésével éri el a célját (Pilisszántó esetében a központ alatt Pilisvörösvárt kell érteni), csökken a környezeti terhelés. Vegyük azt a példát, ha a Pilisszántón élő tanár vagy diák közvetlenül tud átjutni Klotildligetre, és nem Vörösváron át). Először is oda-vissza nem 28, hanem 14 km az út, fele annyi üzemanyagot kell elégetni, fele annyi káros égéstermék kerül a levegőbe. Másodszor csökken a központ forgalmának a terheltsége, csökken a torlódás, a várakozás, a központban és a 10-es főúton, ha csökken a torlódás, nagyságrenddel csökken a károsanyag kibocsátás is.

Az elszigetelt falvak összekapcsolódása más szempontból is újjáteremtené a lehetőségeket. Ehhez a forgalom kezdeti kicsinysége miatt eleinte elég lenne a földutak elegyengetése, árkolása, és kőzúzalékkal való leszórása is. Az egyes falvak felvevőpiaca túl kicsi, a szállítás költségei pedig a nagy kerülők miatt túl nagyok lettek, ezért a központtól távol egyszerűen nem éri meg termelni vagy értékesíteni.  Ha elég nagy az olcsón elérhető felvevőpiac, akkor lesznek üzletek a falvakban, ha nem, akkor előbb-utóbb még a kocsmák is bezárnak, ahogyan arra Pilisszántón már több példát is láttunk. Ha a szomszéd falvak közvetlen összeköttetései révén kellően nagy településfürtök jönnek létre, a kritikus tömeg elérésével gazdaságossá válhatna a helyi termelés és értékesítés. Ez munkalehetőségeket teremtene, és egyben az elhanyagolt, gazos területek újbóli művelését, gondozását is.

A Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása rávilágított arra a tényre is, hogy a pilisi régióban (ahogyan máshol is) hiányoznak az alternatív elterelő útvonalak. Amennyiben a vasút forgalma átterelődik a 10-es útra, az forgalmi katasztrófahelyzetet idéz elő, hiszen Pilisvörösvár tágabb térségében a 10-es főút érintése nélkül nem lehet eljutni A-ból B-be.

Kulturális és közösségi szempontból elgondolkoztató, hogy a szlovák nemzetiségű szomszédfalvak (Piliscsév, Pilisszántó, Pilisszentkereszt) lakói milyen távol kerültek egymástól, miután tömegközlekedési kapcsolat egyáltalán nincsen közöttük, közúti pedig csak részlegesen és gyalázatos minőségben.

Mivel a Pilis népszerű turisztikai célpont, szólnunk kell néhány szót erről is. A szomszédos falvak elszigetelődése miatt szinte képtelenség közös turisztikai programokat szervezni (leszámítva a gyalogtúrákat és mountain bike kerékpártúrákat), mivel minden ésszerűség azt diktálja, hogy bármely pilisi csillagtúra központi szálláshelye a központban (Pilisvörösváron, vagy még inkább Budapesten) legyen, hiszen onnan a legkönnyebb elérni az egyes látnivalókat. Így a lehetséges haszon lefölöződik a központban, és az egyes helyszíneknek csak a turisztikai erózió marad hátra. Pedig megfelelő közlekedési kapcsolatokkal olyan gazdag programkínálatot állíthatnánk össze, amely a Dunakanyartól Dobogókőn át Szántón és Csabán keresztül Kesztölcig vagy Tinnyéig érhetne. Gondoljunk a pálos rend romjainak megtekintésére, a nyári fesztiválos előadásokra, a pilisi barlangtúrákra (Klotild, Ariadne, Ajándék, Pilis, Macska), vagy az extrémebb szabadidő-sportokra (síelés, siklóernyőzés).

 

Egyéb, a közlekedéshálózathoz kapcsolódó írások:

1 komment

Március 15. - gyerekszemmel (május 1-től még több képpel!)

2012.03.30. 12:02 :: Falvédő

Március 15-én délután kicsiket és nagyokat várt a pilisszántói paplakban a Magocska játékműhely. A Faluvédő Egyesület támogatásával és Somlai Nikolett vezetésével gyerekeknek szóló kézműves foglalkozás került megrendezésre. Egy programsorozat első alkalma volt ez, melyre izgatottan készültek a szervezők és a segítők. A munkaszüneti nap szabad délutánja vajon elhozza – e a gyerekeket, szülőket, kíváncsiak lesznek-e a meghirdetett programunkra?

 

A programon résztvevő – várakozáson felüli létszámú – gyerekek és felnőttek együtt kézműveskedtek, mesét hallgattak, a Lovasterápia Központ vezetőivel és segítőivel együtt lovagolhattak. Az együtt-lét perceiről az alább megtekinthető képek hűen tanúskodnak.

 

Köszönjük a szervezőknek, és segítőknek, Terike óvónéninek, Roxánának, Annának, és nem utolsósorban Nikolettnek, a program vezetőjének.

 

Várunk mindenkit szeretettel a Magocska játszóműhely következő, természetvédelmi alkalmára április 14-én szombaton 10 órakor, ahol Tarján Barna fog mesélni a madarakról, azok életéről. 

 

Kispál Mónika

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közösség kultúra ünnep nevelés

Bölcsődei ellátás Pilisszántón

2012.02.28. 21:42 :: Falvédő

 

Pilisszántó  szerencsére még ápolja a régi családmodell hagyományát: együtt, vagy egymáshoz közel él több generáció, a rokonság. A legtöbb helyen meg tudják oldani családi vagy jószomszédi munkamegosztással a gyermekgondozást és a kenyérkeresetet.

A helyi védőnővel együttműködve 2007-ben kiderült számomra, hogy nem maradéktalan ez az eszményi helyzet, vannak hézagok: nő a nagyszülő nélkül ideköltözők száma, és a tág családban élők között is akad egyre több, ahol mindenki, idős - fiatal, végezne - ha csak időnként is, kereső tevékenységet. Néhányan befogadó közösséget keresnek kicsijüknek. Az azóta eltelt 5 évben, amíg a most induló családi napközire készülődtem (a tanfolyam elvégzésével, a fogadó helyiség kialakításával, a lehetőség ismertté tételével családi gyermekfelügyeleti formában), találkoztam több ilyen irányú törekvéssel.

A családi napközikben a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket az egészséges testi-lelki-közösségi fejlődést nyújtó félig család-, félig intézményben, miközben megtarthatják esetleg munkahelyüket.  Az állam is támogatja a családi napköziket, így a szülők által fizetendő gondozási díj alacsonyabb, és így ez a szolgáltatás többek számára elérhető, mint pl. a babysitter. Másfelől az önkormányzatok egyre kevésbé képesek fenntartani a bölcsődei hálózatukat, a nagyvárosokból történő gyorsuló kiáramlásra pedig a környező kistelepülések nincsenek felkészülve ilyen szempontból. Így a kicsi és korunk szükségleteihez jobban alkalmazkodó családi napközik váltak sok helyen az egyetlen lehetőséggé.

A Kormányhatóság  népegészségügyi és módszertani osztálya rendszeresen ellenőrzi mindkét intézménytípust, a bölcsődéket és a családi napköziket is. A szabályozás szigorú, és sok mindenre kiterjed, kezdve azon, hogy milyen szakképesítéshez kötik az engedélyt, egészen addig, hogy milyen biztonsági adatlapokat kell tartanunk a felhasznált tisztítószerekhez. Természetesen egy családi ház esetében nem követelhető meg az összes szabvány, amit középületeknél előírnak, de egyáltalán nem volt könnyű feladat az összes előírásnak megfelelni.
 
A kulcsszó a személyesség. A családi napköziben az alacsony létszám révén több lehetőségünk van egyéni bánásmódot alkalmazni. A beszoktató szülők láthatják, hogy ez a lehetőség inkább családias, mint intézményszerű.
 

Nos, most tárt kapukkal várja a "Kisbarátok" az erre igényt tartókat. És nagy szeretettel. Mesével, mókával, muzsikával, mozgással - így szól cégtáblámon a hirdetés. A program nem más, mint amire minden 1-3 éves korú kisgyermeknek szüksége van: megbízható napirend játék-, étkezés-, levegőzésidővel derűs, kiegyensúlyozott, elfogadó légkörben. Továbbá sajátos arculatot ad a Kisbarátoknak a napi 10-20 perc mozgással átélt klasszikus zene hallgatása; az egyes tevékenységek bevezetése állandó mondókákkal, dalokkal (ezeket a szignáldallamokat tanulják meg leghamarabb a picik, ez az állandóság adja láthatóan még a beszokó kisgyerekeknek is a legnagyobb biztonságot); valamint a helyadó Édesapám, mint egy nagypapa jelenléte. A szülők kérésére segítek a szobatisztaságra szoktatásban. Sok személyes törődést tudok ilyen kis létszám mellett nyújtani.

Várom  az érdeklődők telefonhívását, amelyen megbeszéljük látogatásukat, amelyet már az első beszoktatási napnak tekinthetünk.  Ezután háromoldalú szerződést kötünk a kedves Szülő, a Fehér Kereszt Közhasznú Egyesület között és köztem a gyermek családi napközi látogatásáról. És folytatódhat a beszoktatás: három alkalmat szoktunk javasolni a szülő jelenlétében, ezt követően a kicsi biztonságérzetével együtt nő a szülő távolmaradása ideje. Ez 3 éves korig nálunk nem haladja meg  a 4 órát.

 

Szólj hozzá!

Címkék: nevelés bölcsőde gondozás szociálpolitika

Vasúti csatlakozó személyszállítás önerőből

2012.01.24. 16:09 :: szekertabor

 

Személyszállítás indul próbaüzemben

Pilisszántó és Pilisvörösvár-vasútállomás
viszonylatban

reggel 06-09 óra között.

jelentkezni az alábbi számon lehet:

0630-333-3727

Megfelelő számú jelentkező esetén a szolgáltatás munkanapokon állandó lesz!

 

 

Régóta ábrándozom arról, hogy Pilisszántónak végre lesz csatlakozó buszjárata a vasúthoz. Egyedüliként a 10-es főút térségében Pilisszántó az egyetlen település, amelyiknek nincsen busz-vasút átszállóhelye (a legközelebbi vasútállomás is tíz perc járásra van a buszmegállótól). Ennek megfelelően a menetrendeket sem hangolták össze. A gyerekeimnek reggelente negyed hétkor kell elindulniuk, hogy fél 8-ra Piliscsabára érjenek, mivel a 6.40-es buszról nincsen idejük elérni a 7 órás vonatot. Így közel fél órát ácsorognak a vasútállomáson hóban, esőben, szélben.

A Volánbusz mindeddig elzárkózott a helyzet orvoslásától, ezért egy kezdeményező szellemű fiatalember saját kezébe vette a dolgot. Reméljük, sikerrel jár. Arra bíztatok mindenkit, hogy próbálja ki.

1 komment

Címkék: közlekedés iskola

Tájékozódás és tájékoztatás

2011.11.30. 20:08 :: Falvédő

A pilisszántói Faluvédő Egyesület szerdán, 2011. nov. 23-án este 18h-tól egyesületi ülést tartott, ahová meghívtuk a községünk képviselőit, polgármesterét abból a célból, hogy közösen beszéljünk a környezetünkről, a minket foglalkoztató problémákról, mindezt téve segítő, jobbító szándékkal. Ezúton mondunk köszönetet Csicsmanczai Tamásné polgármester asszonynak, valamint Faidt Lilla, Kormos Margit és Kosztolánszky Zoltán képviselőtestületi tagoknak, hogy megtisztelték Egyesületünket jelenlétükkel és gondolataikkal, a kérdéseinkre adott válaszaikkal.          
 
Faluvédő Egyesület Pilisszántó

Szólj hozzá!

Címkék: közösség önkormányzat településfejlesztés

Sittszállítás

2011.11.03. 19:15 :: szekertabor

Itt a november, lassan befejeződnek a ház körüli karbantartási munkálatok. Szinte minden háztartásban felmerül a kérdés: mihez kezdjünk a nyáron összegyűlt három talicskányi építési törmelékkel: levert vakolattal, lekapart festékkel, összetört téglával vagy csempével. Ez a fajta hulladék poros, egészségre ártalmas, és módfelett ronda látvány.

A mennyiség túl kevés ahhoz, hogy akár a legkisebb konténerre is érdemes legyen kiadni 20-30 ezer forintot, ám ahhoz túl sok, hogy észrevétlenül elférjen a kert egyik sarkában. Ilyenkor szinte minden udvaron ott éktelenkedik egy csinos halmocska sitt, melyből kacéran kandikál ki egy cementes zsák tépetten ázott sarka, egy csíkocska linóleum és egy sziloplasztos tubus.

Az emberek ilyenkor többféle stratégiát követnek. Az igénytelenebbek felvállalják, hogy sohasem indulnak már a "tiszta udvar rendes ház" versenyen, és ott hagyják az udvar közepén, esetleg letakarják egy darab fóliával. A hanyagabbak egyszerűen elássák a paradicsomágyás alá. A gondosabbja bezsákolva az eresz alatt tárolja, vagy behurcolja a garázsba, és ott kerülgeti évekig. A többség apránként elviteti a kommunális hulladékkal együtt, bár ez sokáig eltart, hiszen minden kukányi szemétbe csak egy vödör sitt, és két féltégla jut, hogy ne legyen feltűnő. A rámenősebbek az egészet berámolják az autójukba, és elindulnak, hogy helyet keressenek neki. Ez lehet egy őrizetlenül hagyott konténer egy építkezésen, a szelektív hulladékudvar papírgyűjtő konténere, vagy az erdő szélén egy illegális hulladéklerakó hely.

Nyilvánvaló, hogy mindezek a megoldások másokra hárítják a hulladék semlegesítésének költségeit, és nagy mértékben károsítják környezetünket.

A megoldást részben az jelentené, ha a településen lenne egy őrzött sittgyűjtő konténer, amibe mondjuk egy vödör törmeléket 50-100 Ft ellenében bárki beönthetne. Persze vannak, akik erre sem hajlandóak, de a tisztességesebbje számára ez egy jó lehetőséget jelentene.

Még ennél is jobb megoldás lenne, ha a hulladékszállítással megbízott céggel úgy módosulna a szerződés, hogy havonta egyszer a szemétszállítási napon egy sitteskocsival összegyűjtené a házak elé kitett zsákos törmeléket. Így azok is megszabadulhatnának tőle, akik nem rendelkeznek saját szállítóeszközzel. Ennek a költségei szinte elhanyagolható mértékben emelnék meg a szemétszállítási díjakat.

Ki tudja, talán a döntéshozók is felismerik egyszer ennek a szükségességét.

2 komment

Címkék: önkormányzat környezetvédelem hulladék településfejlesztés

Lakossági fórum a vasútfelújítás kapcsán

2011.11.03. 19:01 :: Falvédő

Vasútvonal-felújítás

Meghívó lakossági fórumra

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Budapest - Esztergom vasútvonal Pilisvörösvár területét érintő beruházásairól lakossági fórumot tart 2011. november 15-én délután 18:00 -tól a Művészetek Háza színháztermében (Pilisvörösvár, Fő út 127.)

A lakossági fórumra minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Bővebb információ, dokumentumok, részletek:



http://www.pilisvorosvar.hu/box_vasutvonal_felujitas.php

2 komment

Címkék: közlekedés önkormányzat urbanizáció településfejlesztés

Novemberi programok a Faluházban

2011.11.03. 18:57 :: Falvédő

 

9. szerda 16:30             Kézműves foglalkozás Földesi Szilvivel

11. péntek du.               Márton napi sokadalom

11. péntek este             Santovska zenekar fellépése

17. csütörtök 18:00        Aradi Lajos előadása: A Pilis királyi központ titkai 2. rész

19.     szombat                Táncház

23. szerda 16:30            Kézműves foglalkozás Földesi Szilvivel

26. szombat 17:00         Szántai Lajos előadása: Egy rejtező királyi központ életjelei
                                  a Pilisben

Szólj hozzá!

Címkék: közösség kultúra önkormányzat

Újabb úti beszámolók a Faluházban

2011.09.28. 14:07 :: Falvédő

Csodálatos Világunk c.

előadássorozat folytatása

 Pilisszántón a Faluházban

 Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt Pilisszántón a Faluházban tartandó élmény - előadásainkra:

 

2011. október  7.- én 18. 30

Izland

 

2011. október 14.- én 18. 30

Norvégia

 

2011. október 21.- én 18. 30

Tanzánia, Zanzibár

 

                        Előadó: Faidt Klára

 

A belépés ingyenes 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus kultúra természet útleírás

Baross kúria - hol legyen az óvoda?

2011.07.29. 13:32 :: szekertabor

Amióta figyelemmel kísérem az önkormányzati választásokat, minden fordulóban valóságos ötletparádé szól arról, mi mindenre lehetne használni a Baross kúriát, ha kiköltöztetnénk belőle az óvodát. Könnyű elképzelni: központi helyen álló reprezentatív épület, minden ingatlan-spekulánsnak megindul tőle a nyálelválasztása. A helyi politikusoknak pedig az a lehetőség lebeg a szemük előtt, miképpen lehetne pénzzé tenni az épületet, hogy azután a költségvetési lukakat betömködhessük. 

Nincs is ezzel semmi baj, egyet kivéve: hogy az óvodát, mint valami zavaró tényezőt tekintik, amit gyorsan be kellene suvasztani valahová, ahol nincsen útban. Pedig a helyzet éppen fordítva áll, és fordítva kellene szemlélni. A Baross család tudtommal kifejezetten óvodai célra adta át az ingatlant a községnek, tehát az örökösök végső soron akár vissza is perelhetnék, ha az óvodától elvennék az épületet.

Az óvoda számára valóban nem a legideálisabb hely egy klasszicista kúria, még ha a szép kertje alkalmas is óvodakertnek. Tehát a célnak nem az ingatlan más célú hasznosítását kellene tekinteni, hanem az óvoda korszerű, új ingatlanba való költöztetését.

Jelenleg az óvoda, az iskola, és a faluház ugyanannak az ingatlantömbnek különböző részeit használja, ami hasznos. Vagyis nem csak az óvodát kellene új helyre költöztetni, hanem az egész oktatási-kulturális komplexumot.

Az új tömbnek nyilván nem a falu közepén kell helyet keresni, mivel ott nincsen elég nagy telek, hanem valahol a szélén. Praktikusan a falu alatti rész jöhet szóba elsősorban, ahol most a hulladéksziget ékeskedik, arrafelé lehet kellően nagy vízszintes területet kialakítani különösebb földmunkák nélkül.  Ez lehetővé tenne olyan integrált ingatlanfejlesztést, ami a legkorszerűbb, leghatékonyabb elhelyezkedést nyújtaná az intézményeknek.

Olyan tágas és világos épületről beszélünk, amelynek egyik szárnyában az iskola, másikban az óvoda helyezkedik el saját udvarral. Középen a faluház lenne, amelynek színpadát és könyvtárát mindkét intézmény használhatná. A nagy sportpálya szintén közös használatban lehetne. Az iskolához nagyobb tornaterem is épülne, amire a jelenlegi helyén nincsen lehetőség. Az épület energetikai szempontból nagyrészt önellátó lehetne, vagyis a fűtés, melegvíz-előállítás  valamilyen nap- vagy földhő felhasználásból történne.

Az építkezéshez két forrást lehetne igénybe venni. Pályázati forrásokat, és a felszabaduló ingatlanok hasznosítását. Hogy a mai leülő ingatlanpiacon mennyi pénzt lehet szerezni egy kúria értékesítéséből vagy bérbeadásából, az persze kérdéses. De a pályázati önrész valószínűleg nem teremthető meg másképpen. Én speciel a bérbeadás pártján állok. 

Összegezve: a Baross kúria hasznosítása nem szabad, hogy cél legyen, hanem az óvoda (és a társintézmények) jobb körülményeinek megteremtését szolgáló eszköz.

 

1 komment

Címkék: kultúra önkormányzat iskola óvoda településfejlesztés

Felfrissülés a megfáradt vándoroknak

2011.06.11. 10:10 :: szekertabor

Tegnap a Trézsi Büfé megnyitóján vehettem részt. Pilisszántón már többször történtek próbálkozások olyan vendéglátóipari létesítmények üzemeltetésére, ahol nem csak szomjunkat olthatjuk, de sajnos tőke híján egyik sem húzta sokáig. Faidt Klára azonban úgy döntött, saját kertjét nyitja meg a felfrissülni vágyók előtt, ahol egy árnyas diófa alatt ételt és italt vehetnek magukhoz. Klára nem a hiábavaló töprengés embere, az elhatározás után két hónappal már meg is nyitotta a Trézsi Büfét.

A hely kiválasztása egyébként ideális: a buszfordulóval szemben, ahol a kápolnához és a Pilisre induló turisták indulnak és érkeznek, ahol kulacsaikat és tarisznyájukat még utoljára megtölthetik, és ahova kimelegedve és fáradtan visszaérkeznek. Ráadásul a biciklisták is itt szokták feladni, és a nyeregből leszállva tolva teszik meg az utolsó 200 métert fölfelé.

A büfé ambiciózus tervekkel indul: lesz itt házi készítésű bodzaszörp és csipkebogyó-tea, szeretnének együttműködni az Ilka nénikkel, akik még tudnak buktát sütni, lesz felolvasóest és filmklub, gyereksarok, bicikliszerelő készlet és sakktábla. Szeretnének árulni helyi faragású túrabotokat, kiállítani helyi készítésű műalkotásokat. 

Nekem mégis az tetszik a legjobban, hogy egy olyan létesítmény jött létre, ami rugalmasan tud majd igazodni az igényekhez, ezért nem fog rögtön megszűnni, ha a valós forgalom nem igazolja az előzetes elképzeléseket. Én mindig azt a vállalkozót hiányoltam, aki hétvégén kiáll a buszfordulóba egy kempingasztallal, amin zsíros kenyeret és málnaszörpöt árul. Minimális befektetés, kicsi kockázat, kis magánhaszon, nagy közhaszon. Klári szerencsésen felismerte, hogy a házuk fekvése alkalmas egy ilyen családi vállalkozás beindítására. Remélem,  sikerrel fog járni.

Szólj hozzá!

Címkék: közösség turizmus kultúra vendéglátás élelmiszer

Ősszel újra bolhapiac!

2011.06.06. 10:49 :: Falvédő

 A május 28-i alkalom olyan ígéretesen indult, hogy Fodor Réka és a szervezők már neki is vágtak a szeptemberi bolhapiac előkészítésének. Magam is kint voltam, és sikerült is eladnom egy kuriózumszámba menő préselt lemez emlékkeresztet és egy dísztányért. Mindez persze csak részben ellensúlyozta azt a rengeteg kacatot és értékes holmit, amit összevásároltunk a többiektől. Volt, aki 5 Ft-ért szórta ki a megunt játékfiguráit, volt, aki sodronyfeszítőket és bútorgombokat adott el, és volt, aki nagyobb értékű háztartási gépeket és autóalkatrészeket hozott. Hatalmas volt a könyvkínálat, sokféle divatáru és babaholmi közül is lehetett válogatni.

A szép időben mindenki szóba tudott elegyedni a többiekkel, ismerősök találkoztak és beszélgettek egymással. A jó hangulatú együttlétnek csak a déli vihat vetett véget, amikor már amúgy is kezdtünk szétszéledni.

Tanulságképpen elmondható, hogy a helyszín megválasztásakor olyan területet érdemes választani, amin a szombat délelőtti bevásárlók kénytelenek áthaladni. Ebből a szempontból az a járdasziget tűnik a legalkalmasabbnak, ahol a karácsonyi fenyő szokott állni, vagy esetleg a járda menti rész a Hivatal előtt.

Célszerű a piacozóknak is minden árat jól láthatóan feltüntetni, hogy a vásárlók kedvet kapjanak az alkudozáshoz. Így elérhetjük, hogy a kellemes délelőtti piacozáson még többen legyünk.

A következő alkalom időpontja várhatóan 2011. szeptember 10-e lesz.

Szólj hozzá!

Címkék: közösség piac

Iskola zöldítési pályázat

2011.06.06. 10:02 :: Falvédő

 A Pilisszántói Általános Iskola részt vesz  a WWF és a Cetelem közös pályázatán ahol 500.000Ft-ot nyerhetünk az iskola udvarának zöldebbé tételéhez.
Az iskola előtti  betonrengeteget fás, virágos, padokkal övezett szigetetté kívánják alakítani. 

A pályázók közül öt nyertest a szavazók, ötöt a szakmai zsűri választ ki.

Szavazni a https://www.cetelem.hu/zoldsuli/toplista#self oldalon lehet!

Hogyan? Rá kell kattintani iskolánk nevére: Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola és Könyvtár, Pilisszántó Ezután a jobb felső sarokban megjelennek az iskola adatai, ott rá kell kattintani a Szavazok az iskolára gombra. Meg kell adni a nevét, születési idejét és e-mail címét! Az e-mail címére fog kapni egy üzenetet, ahol MEG KELL ERŐSÍTENIE SZAVAZATÁT! Enélkül nem rögzítik.

Személyenként csak egy szavazat adható le..

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat iskola településfejlesztés

Vasútkorszerűsítési projekt az esztergomi vonalon

2011.06.02. 11:46 :: szekertabor

Hozzánk valahogy lassabban érnek el a hírek. Vörösváron már hónapok óta áll a bál a tervezett vasúti kereszteződés miatt, mi pedig azt sem tudjuk, hogy készül valami. A tisztább kép érdekében ide linkelem a NIF honlapjáról a vonatkozó projektet. Térképet, terveket innen lehet letölteni (köszi, Kinga!).

Összefoglalva arról van szó, hogy Aquincum és Piliscsaba között kétvágányúsítással és a vasúti kereszteződések átépítésével meggyorsítanák a vonatközlekedést (jelenleg 30-35 km/h az átlagsebesség, ami elsősorban a szembejövő vonatok állomásokon történő bevárása miatt ennyi). Az ötlet jó, és úgy tűnik, pénz is van rá, csak részletkérdéseken folyik még vita.

Például, hogy legyen-e Vörösváron kétszintű vasúti alul-felüljáró, vagy továbbra is a sorompós útlezárás működjön. A helybeliek nem akarnak felüljárót, mert emiatt sokan nehezebben érik majd el a 10-es utat, viszont a távolabb lakók érthetően nem szeretnék, ha ötpercenként leengednék a sorompót, hogy egyik vagy másik irányba elengedhessék a vonatokat.

Az a hír járja, hogy a felújításhoz egy vasúti buszfordulót is építenének Vörösváron. Ez minket, szántóiakat érintene talán leginkább, mivel remélhetően a szántói buszok végre megállnának a vasútállomásnál is. Mindenesetre jó lenne erről többet tudni. Az sem mindegy, hogy ez a kitérő mennyivel növelné meg a szántói buszok menetidejét. Olyasmit is hallottam, hogy esetleg levágnák a szabadságligeti kerülőt a vasúti nyomvonalról (magyarán a vonatok elkerülik Szabadságligetet), ami viszont a szántói buszok terhelését fogja megnövelni (hosszabb kitérő, több utas Szabadságligeten), igaz, talán csak a vasútállomásig.

A tervezett átépítés mindenképpen hatással lesz Szántó jövöjére, éppen ezért érthetetlen, hogy minket miért nem tájékoztatnak, és miért nem kérik ki az üggyel kapcsolatban a véleményünket. A változtatások - ha jól csinálják - javíthatják Pilisszántó tömegközlekedési kapcsolatait, viszont ha hagyjuk, akár végzetesen is elszigetelhetnek bennünket. Ha a buszok továbbra sem állnak meg a vasútállomásokon, viszont megszűnik a Szabadságligeti átszállási lehetőség, ha a vasúti kereszteződésben nehezedik a közúti átkelés, akkor Pilisszántó véglegesen leszakad a Piliscsaba-Dorog-Esztergom irányról, és Budapest nehezen elérhető zsákutcája marad.

 

4 komment

Címkék: közlekedés urbanizáció településfejlesztés

Szombaton Bolhapiac!

2011.05.24. 10:47 :: szekertabor

Régi mániám, hogy községünkből alapvetően hiányzik a  PIAC. Az a hétvégi közösségi tér, ahol nem csak az áru és a pénz cserél gazdát, hanem információk és pletyka is, ahol találkozni és beszélgetni lehet. Mivel egy valódi piac kialakítása és engedélyeztetése költséges mulatság, ezért természetesen adja magát a gondolat, hogy legalább bolhapiacot kellene időnként szervezni. Ezért is töltött el különösen nagy örömmel, hogy hosszú szünet után valaki ismét felvállalta a megszervezését. 

 Május 28-án délelőtt ismét bolhapiac lesz Pilisszántón, a Faluházban és szép idő esetén előtte is. Mindenki eladhatja, elajándékozhatja vagy elcserélheti feleslegessé vált, megunt, vagy maradék holmijait: játékokat, könyveket, sportszereket, ruhákat, dísztárgyakat, stb.

Helypénz nincsen, a résztvevők maguk gondoskodnak a kirakodáshoz szükséges ponyváról, kisasztalról, és a nyakukon maradó holmik elszállításáról.

A vonatkozó rendeletek értelmében nem szabad árusítani kozmetikai-, vegyi-, élelmiszernek vagy gyógyszernek minősülő terméket, dohányárut, lőfegyvert, lőszert, jövedéki terméket, vagy kereskedelmi mennyiségű árut.

Gyülekezés, kipakolás 8 órától lesz.

A program támogatói:
Pilisszántó Község Önkormányzata
Faluvédő Közhasznú Egyesület Pilisszántó 

Szólj hozzá!

Címkék: közösség piac

Elektronikai hulladékleadás csütörtök-pénteken

2011.05.17. 22:04 :: Falvédő

A héten lesz elektronikai hulladék gyűjtés itt a faluban. 3 napig itt lesznek, lehetne ez egy nagyszabású akció, talán csökkenne az árokba hordott szemét is!

 

 

 

 

 

 

Hozza vissza, újrahasznosítjuk!

Gondos kezekben az elektronikai hulladékok újrahasznosíthatók.

Mit?

Háztartási nagy gépek (mosógép), háztartási kisgépek (hajszárító), szórakoztató elektronika, számítógépek, barkácsgépek, FÉNYCSÖVEK, FÉNYFORRÁSOK 


Mikor?

2011. május 19-20-án 14.00-18.00 óráig!

2011. május 21-én (szombaton!) 8.00-13.00 óráig!

 Hol?

Pilisszántó, a volt Plébánia udvarán!


Minden elhasznált, a háztartásban használatos, épségben lévő és fő alkatrészekkel rendelkező elektromos és elektronikai készülék térítésmentesen leadható. Hozza a gyűjtés helyszínére, ne dobja a kukába!

A leadható mennyiség háztartási mennyiségre vonatkozik (néhány darab). Cégektől, vállalkozásoktól, közintézményektől nem áll módunkban elektronikai hulladékot befogadni.

 

Saubermacher Magyarország Kft.

1 komment

Címkék: környezetvédelem hulladék

Egészséges magyar élelmiszerek versenyképes áron

2011.05.07. 10:03 :: Falvédő

Érdekes honlapra bukkanhatunk a Magyar Családellátó címén. Néhány magyar termelő és feldolgozó összefogásából egy olyan hálózat született, amely a minőségi élelmiszerek gyártását összekapcsolta a magyar agrárkultúra felvirágoztatásának igényével, kiiktatva a főleg külföldi kézben lévő nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítési láncokat. Ahogyan honlapjukon fogalmaznak:

Mindenki, aki a Magyar Családellátók termékeit vásárolja, magyar emberek, gazdák, feldolgozók megélhetését, életben maradását segítik.

Lehet tőlük venni gyümölcs- és zöldségleveket, tésztákat, mézeket, savanyúságokat, lekvárt, és még sok minden mást. Pilisszántói kapcsolatuk: Mák Flóra, 0620/380-9054, pilisi.magyarelelem@gmail.com

Várjuk mindazok kommentjeit, akik már kipróbálták ezt a lehetőséget, hogy milyenek a tapasztalataik.


 

Szólj hozzá!

Címkék: élelmiszer agrárium

Tizenhetedik Piliscsabai Egyházzenei Napok 2011. május 6-8.

2011.05.02. 22:06 :: Falvédő

Ezen a hétvégén három napig esténként válogatott szépségű egyházzenei kórusművek hallhatóak Piliscsabán. Pénteken a fellépők között több szántói arc is látható lesz. Piliscsaba honlapjáról átvéve a kínálat a következő:



MÁJUS 6., PÉNTEK
Klotildligeti Plébániatemplom
18.00 óra

Megnyitót mond:
Dr. Takács Nándor OCD
alapító püspök

A megjelenteket köszönti:
Dr. Szaló Péter
helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
és
P. Dr. Jozef Lucyszyn CM
krakkói házfőnök

Házigazda:
Dr. Karaffa János
Klotildligeti helyettes plébános és
Gáspár Csaba polgármester

Narrátor:
Szilágyi Zoltán bemondó

Szent Anna Kórus Esztergom
Vezényel: Hunyadi Zoltán
Klotildligeti Ward Mária Iskola Kórusa
Vezényel: Kassay Balázs
Szent Ferenc Kórus Miskolc
Vezényel: Simonné Lichy Ágnes és Regős Zsolt
Veresegyházi Cantemus Kórus
Vezényel: Vadász Ágnes
Vox Hungarica Nőikar Budapest
Vezényel: Döbrössy János
Chór Archidiecezjalnej Szkoly Muzycznejw Krakowie, (Lengyelország)
Vezényel: Wieslaw Delimat
Összkar:
Liszt Ferenc: O salutaris Hostia
Vezényel: Hey Lóránt alapító karnagy

 

MÁJUS 7., SZOMBAT
Piliscsabai Plébániatemplom
17.00 óra

Megnyitót mond:
Dr. Cserháti Ferenc
a külföldi magyarok püspöke

A megjelenteket köszönti:
Dr. Szőcs Géza
államtitkár
Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Házigazda:
Szabó Gyula
piliscsabai plébános és
Gáspár Csaba
polgármester

Narrátor:
Szilágyi Zoltán bemondó

Pilisszentiváni Vegyeskórus
Vezényel: Neubrandt Ferenc
Corvinus Vegyeskar Solymár
Vezényel: Cser Miklós és Logó Tibor
Vox Mirábilis Kamarakórus Székesfehérvár
Vezényel: Zemlényi Katica
Schola Angelica Heves
Vezényel: Balázs Márta
Budaörsi Pro Musica Kórus
Vezényel: Krasznai Gáspár
Partiumi Keresztény Egyetem Énekkara, Nagyvárad (Románia)
Vezényel: Berkesi Sándor
Összkar:
Liszt Ferenc: O salutaris Hostia
Vezényel: Hey Lóránt alapító karnagy


MÁJUS 8., VASÁRNAP
Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Stephaneum épület
17.00 óra

Megnyitót mond:
Dr. Fodor György pápai prelátus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora

A megjelenteket köszönti:
Habsburg-Lotharingai Mihály főherceg

Zárószót mond:
Msg. Kertész Péter pápai káplán,
székesfehérvári kanonok, plébános

Házigazda:
Szűcs Balázs egyetemi lelkész,
Gáspár Csaba polgármester

Narrátor: Szilágyi Zoltán bemondó

Pászti Miklós Vegyes Kórus Biatorbágy
Vezényel: Bolyki Eszter
Dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola Halleluja Kórusa
Vezényel: Farkas Rose-Marie
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium Kórusa
Vezényel: Hunyadi Zoltán
Ifjú Zenebarátok Kórusa Budapest
Vezényel: Ugrin Gábor
Benedictus Egyetemi Énekkar, Rózsahegy (Szlovákia)
Vezényel: Pead Dr. Ivan Mráz PhD.
Összkar:
Liszt Ferenc: O salutaris Hostia
Vezényel: Hey Lóránt alapító karnagy

Szólj hozzá!

Címkék: zene kultúra egyház kórus

Pályázhat az önkormányzat az önerőre is!

2011.04.27. 13:18 :: szekertabor

Remélhetőleg Pilisszántó is megpróbál a csatornázási és útépítési pályázatok önrészére pályázni. A vonatkozó MTI hírt ezért szó szerint közöljük:

Önerő-támogatás önkormányzatoknak

Az önkormányzatok az európai uniós forrásból elnyert támogatásokhoz szerdától igényelhetnek önerő támogatást az EU Önerő Alapból, egy pályázatra legfeljebb kilencszázmillió forint önerő-kiegészítés jár - az erről szóló belügyminiszteri rendelet a legutóbbi pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Önerő-támogatást azok igényelhetnek, akiknek a pályázatairól 2010-ben, vagy pedig azt követően született elfogadó döntés.


Támogatás a saját forrás százalékában jár. Legmagasabb - hatvan százalékos - az önerő támogatás a vízgazdálkodásnál. Idetartozik a vízrendezés, a csapadékvíz-elvezetés, az árvízvédelem, valamint az ivóvíz minőségének javítása.

A környezetvédelem - a szilárdhulladék-lerakók rekultiválása, a települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek kiépítése, továbbá a szennyvízelvezetés és -tisztítás - ötven százalékos önerő- támogatásra jogosult. Ugyancsak ötven százalékos a támogatása a járóbeteg-szakellátás fejlesztésének.

A bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztés önerő-támogatása viszont már csak negyven százalékos.

Az EU Önerő Alapjából pályázatonként legfeljebb 900 millió forint igényelhető. Ettől csak az ivóvíz minőségének javításánál, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében lehet eltérni. Amennyiben ezeket több település valósítja meg, úgy az önerő támogatás - településenként - hetvenmillió forinttal növelhető.

 

2 komment

Címkék: pályázat önkormányzat

2011. Év Védőnője

2011.04.26. 19:43 :: Falvédő

UPDATE

Mint arról más forrásból már értesülhettünk, kistelepülési védőnő kategóriában Ágnes nyerte el az Év védőnője megtisztelő címet. Gratulálunk a jól megérdemelt díjhoz!

 

Itt az alkalom, hogy lelkes védőnőnk, Kertész Ágnes mellett egész Pilisszántó kiálljon!

 

 A Magyar Védőnők Egyesülete

megalakulásának 20. évfordulója alkalmából,

 

 

 a Kismama magazinnal karöltve  megalapítja az 

Év Védőnője díjat.

Kérjük, segítse megtalálni a 2011. Év Védőnője díjra érdemes védőnő kolléganőt, jelölje Ön is Kertész Ágnest!

A szavazók között a Kismama Magazin ajándékokat sorsol ki!
   
A pályázat keretében a szakmai bírálók mellett neves közéleti szereplőkből álló zsűri és a gondozottak, vagyis az Önök szavazatai alapján választják ki azt a három védőnőt, akiknek odaítélik az Év Védőnője díjat.
Három kategóriában osztják ki a díjat: egy-egy kistelepülést, kisvárost és nagyvárost ellátó védőnőt kívánnak jutalmazni.
A szavazás során Önnek lehetősége van szavazni egy védőnői tanácsadói közösségre is, amelyet szintén jutalmazni szeretnének, kérjük, a közösségre is szavazzon a weboldalon!
A beérkezett történetek, jelölések alapján szeretnék bemutatni azt az áldozatos munkát, amelyet a védőnők – sokszor nehéz körülmények között – végeznek a lakosság egészségének megőrzése érdekében. A védőnői munka nem látványos, hisz mindig egy-egy személyre-családra  irányul, a hivatását áldozatosan végző védőnő nem kerül a kirakatba, csupán akkor, ha valami hiba csúszik a tevékenységébe.

Jelölés >>>

Szólj hozzá!

Csíksomlyó Pilisszántón, Pilisszántó Csíksomlyón

2011.04.19. 20:31 :: Falvédő

Szőnyi József küldte ezt a meghívót:

 

Csíksomlyói kegytemplom

és a

pilisszántói Boldogasszony kápolna

közös pünkösdi miséje

A keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén Csíksomlyón 2011. június 11.-én szombaton, 12 óra 30 perckor, a Somlyó hegy nyergében misét mutat be Pilisszántó megyéspüspöke

Spányi Antal székesfehérvári püspök úr.

A keresztaljak sora népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahová erdélyi testvéreink hálaimát jönnek mondani a Szűzanyának megmaradásukért. Vágyaink ellenére, a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, bár érzelmileg együtt szeretnénk lenni velük, az ottani zarándoklókkal, hogy törleszthessünk tartozásunkból. Ezért itt a Pilis hegy sziklái közt, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben, irántuk való tiszteletünket kifejezve szintén misét tartunk, az idő eltolódás miatt, az itteni idő szerint 11 óra 30 perckor.

A szántói misét bemutatja:

Palánki Ferenc egri Főegyházmegye segédpüspöke.

Közreműködik Pitti Katalin operaénekes,
érdemes művész.

Hasonlóan a Somlyóhegyhez, az itteni keresztaljak a Pilishegy lábánál induló, és kápolnához vezető Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel. Boldogasszonyunk szeretetében, a Pünkösdi Szentlélek népünket egyesítő erejével imádkozunk a Szent Korona és Szent István szellemében édes hazánk tisztább erkölcsű jövőjéért, a világ gyógyulásáért! Terveink szerint a két mise bevezetéseként itt a Pilis hegy oldalában kihangosítjuk Csíksomlyó üzenetét, így rövidül meg a 700 km. távolság testvéri ölelés közelségére, így alkotunk szellemi hidat, így kötjük össze ismét a fizikai és lelki kapcsolatot erdélyi testvéreinkkel, így találkozik egymással Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis, így duplázódik meg közös imáink által a két azonos lelki tartalmú keresztényi zarándokhely nemzet egyesítő ereje, és így kérünk bocsánatot 2004. dec. 5-én elkövetett vétkünkért. Ezen a misén szivárvány karolja át Kárpát-medence népeit, önti el szívünket a csíksomlyói Babba Mária, és a szántói Boldogasszony édesanyai szeretete, amely megóvja Mária országát az Isten nélküli, szeretetre éhező világ pusztító bajaitól.

 

Pilisszántóért Egyesület    

Szőnyi József Tel: +36302685953

Szólj hozzá!

Címkék: pünkösd magyarság

Egyszerű szemétkedés (szemétszedés)

2011.04.16. 20:03 :: Falvédő

Ma megvolt a szombat délelőtti húsvéti nagytakarítás a faluban. Az Egyesülettől is voltunk páran, vittük a srácokat is, hadd lássák, mi vár rájuk, mire felnőnek. Igazán jó volt a szervezés; sokan eljöttek az akcióra, jó volt a hangulat, kaptunk szemeteszsákokat, munkakesztyűt, még láthatósági mellényt is. Két platós teherautó gyűjtötte össze a megtelt zsákokat. Voltak, akik az eldobált szemetet szedték össze, mások a hegyoldalból lemosódott iszapos hordalékot és a belőle kinőtt gyomokat lapátolták fel az út széléről, megint mások pedig a járda szélén levő virágágyásokban kertészkedtek. Az idő is szép volt, napos, de nem túl meleg, szóval jó móka volt.

De azért ez az akció másra is ráébresztett. Több olyan helyen is jártunk, aminek a hulladékmentesítésére legalább egy-egy külön napot rá kellene szánni, és konténereket kellene hozzá rendelni. A két fiúval hozzá sem kezdtünk ezekhez, mert nem lett volna látszatja a munkának. És ezek a helyszínek nem a falutól 500 méterre az erdőben vannak, hanem bent a faluban. Elképesztő.

Az egyik ezek közül a patak medre, erről írtunk már egy régebbi posztban. A másik hely a temető és a buszforduló között húzódó földút mellett van. Kellemes erdei ösvény hangulata van, bár egy erőteljesebb sercintéssel be tudnánk köpni a házak udvarába. Az úttól a Kossuth utca felé húzódó árok viszont tele van háztartási szeméttel. Mintha valaki vette volna a fáradságot, hogy a kommunális hulladékát rendszeresen kihordja ide, átvágjon a rekettyésen, és beleborítsa az árokba. Közben két gyűjtőkonténer is ott van a helytől nem egészen 100 méterre, de a szemét mégsem ezekbe kerül.

De van, aki még ennyire sem rejti el a szemetét, hanem egyszerűen otthagyja az út mellett. Szépen kirakja a rugós ágybetétet meg a traktorgumit, hadd éktelenkedjen az ösvény szélén. Odalöki mellé a félig beszáradt festékes vödröt, meg a berohadt cefrének valót, törött bútorlapot, miegymást. Lomtalanítás a természetben.

Ezért, bár őszintén örülök a mai nap sikerének, egyben remélem, hogy idén nem ez volt az utolsó ilyen megmozdulás. És hogy következetes munkával és közös összefogással sikerül végül tiszta és rendes településsé válnunk.

Szólj hozzá!

Címkék: természet környezetvédelem hulladék

Előadás az inkák földjéről

2011.04.14. 23:13 :: Falvédő

április 15-én 18h30 -tól a Faluházban perui élményeiről tart
előadást Madari Tibor.

Szólj hozzá!

Nagyheti imaóra és virrasztás csütörtökön

2011.04.14. 21:40 :: Falvédő

Ápr. 21-én az esti szentmisét követően vezetett imaóra és virrasztás lesz a szántói templomban.

Énekek, könyörgések, és a Szentírás részeinek olvasása mellett virrasztanak a résztvevők Krisztussal.

Szólj hozzá!

Címkék: egyház templom ima taizé